Emlékszem . 1975.

A villamoson utazva találkoztam elöszőr ezzel a gyönyörű lánnyal.Y
Gyönyörű barna szemek élénk vörös haj, fehér ruha, törékeny karcsú alkat ! Egyszóval nagyon megtetszett a lány. Napokon keresztűl kerestem Őt a villamoson amelyen a munkába igyekezett.
Amikor megláttam Őt szívem hevesebben dobogott, gyorsan felszálltam én is a vilire és szembe ültem vele. Néztem a szemét, néztem az arcát, néztem csinos alakját. Nemsokára Ő is viszonozta tekintetemet. (aminek nagyon is örültem.!) Egyik alkalommal én is leszálltam az Izzónál ahol dolgozott és megszólítottam. Szeme rámszegeződött, szívem majd kiugrott a mellkasomból. Ha jól emlékszem délutáni műszakban dolgozott. Nem tudom megengdte-e, hogy este megvárjam, de megvártam ŐT !!! Este 10 óra elmúlt, sokan jöttek ki az IZZÓ kapuján, kerestem a tekintetét, amikor megtaláltam boldogság volt a szívemben. Végre megismerhetem ŐT !!! Nem utasította el a közelségemet, ami ismét begyorsította pulzusomat. Végre megismerhettem ŐT !!!
ANIKÓ a neve ennek a lánynak. Már nem emlékszem meddig kisértem el ŐT. Másnap megint mentem a villamosmegállóba, hogy újra láthassam ŐT. Azt hiszem ekkor cuppant az első puszi az arcunkon, ami hihetetlen jó érzéssel töltött el. Már akkor éreztem, hogy szerelmes vagyok ebbe a lányba. Ezek után, minden nap vártam ŐT mindennap találkozni akartam vele. Az együttt töltött órák számomra a világot jelentették. Azt hiszem nemcsak egyszerűen szerelmes voltam ANIKÓ-ba, hanem szinte rajongtam érte. Minden gondolatom Ő volt, minden percben rá gondoltam. Amikor kijött a focimeccsemre, szinte repültem a pályán! Neki fociztam ! Pillantásaim még a játék közben is követték ŐT !!! Boldog voltam, hogy ott látom a pálya szélén.
Ezek után sok időt töltöttünk együtt. Minden alkalmat megragadtam, hogy mégközelebb kerüljek hozzá. Sokszor hazáig kisértem. Budán lakott a SZász Károly utcában. Nagyon sokat csókolóztunk, ami szinte álomszerű volt és igen kellemes elfoglaltság. ANIKÓ viszonozta a szerelmemet. Megérinthettem az arcát megérinthettem a testét! Órákon át tartott sokszor az elbúcsúzás. Nagyon nehéz volt ŐT egyedűl hagyni. Alig vártam a másnapot, hogy megint talákozzam vele. Számomra a vele töltött minden egyes perc nagyon sokat jelentett.
Te vagy az a lány akit nagyon megszerettem és aztán elveszítettem....és most ismét megtaláltalak. Az emlékeim ! Álltunk a Szász Károly utcai bejáratnál. Te fönt álltál azon az egy lépcsőfokon én elötted álltam, öleltelek, csókoltalak... és Te viszonoztad. Nagyon szeretted, ha a nyakadat csókolgatttam ! Szinte érezlek, érzem az arcodat érzem az illatodat !


Ismét szeretnék veled állni a Szász Károly utcai kapuban. Ismét szeretném érezni az ölelésed, hogy viszonzod a szerelmemet. Olyan érzelmet váltottál ki megint, mint akkor 41 évvel ezelött.